Ugrás a tartalomra
25. ügy a 50-ből

Magyar Péter beszédével indult a parlament őszi ülésszaka, napirenden a kormányfő fizetése

Publikálva:

Hétfőn megkezdődött az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka, amelyet a lapok egybehangzó beszámolói szerint Magyar Péter miniszterelnök felszólalása nyitott meg. A képviselők napirendjén szerepel a kormányfő illetményének csökkentéséről szóló javaslat, valamint a közigazgatási elnevezések visszaállítása: a vármegye helyett ismét megye lenne a hivatalos megnevezés, és a Telex szerint a főispáni tisztség elnevezéséről is vita folyik. A 24.hu és a HVG azt is kiemeli, hogy az ülésnapon várhatóan megválasztják a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság tisztségviselőit és tagjait.

Az ülésnap menetéről a Világgazdaság ír részletesen: eszerint a képviselők egy órán keresztül interpellálhatják a kormány tagjait, megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, majd félórán át kérdések hangzanak el. Azonnali kérdésekről a Magyar Nemzet is beszámol. Az ülésszak másik témája a parlamenti ülések közvetítése: az Origo és a Népszava szerint Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy visszatér az Országgyűlés közvetítése a köztelevízióra; az Origo azt írja, hogy 13 órakor kapcsolják a parlamentet az M1-en.

A lapok hangsúlyai eltérnek. Egyedül az Origo említi, hogy a képviselők előtt a Költségvetési Tanács jogköreiről szóló javaslat is szerepel. Egyedül a Világgazdaság írja, hogy a közmédia élő közvetítését a Tisza-frakció ünnepli. Egyedül a Telex számol be arról, hogy a hétvégén állítólag Orbán Viktor is visszatér, de csak zárt körben hirdet programot. A Magyar Nemzet keretezése szerint az őszi ülésszak első napján "Rákosi Mátyásék után a Tisza Párt ismét eltörli az ezeréves közigazgatási elnevezéseket", ugyanakkor a lap is megjegyzi, hogy a köztelevízió közvetíti a parlamenti üléseket.

Miről van szó?

Háttér az ügyhöz — nem a lapok cikkeiből, hanem külön utánajárásból.

Szeptember 7-én 13 órakor kezdődött az Országgyűlés őszi rendes ülésszakának első ülése, amelyen napirend előtt Magyar Péter miniszterelnök szólalt fel. Az országgyűlési törvény szerint a parlament két rendes ülésszakot tart: február elsejétől június 15-ig, illetve szeptember elsejétől december 15-ig. Az ülés napirendjén szerepelt a vármegye és a főispán elnevezés visszaváltoztatásáról, valamint a miniszterelnöki illetményről szóló javaslat tárgyalása, és döntés várható a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság összetételéről is.

A fizetésről szóló rész egyetlen javaslatban van a névváltoztatással. Ugyanaz a módosítás, amely a vármegyéket ismét megyékre, a főispánokat kormánymegbízottakra nevezné át, a miniszterelnök illetményét is szabályozza, ami jelenleg a házelnökével megegyező összeg, 3,8 millió forint. Ha a miniszterelnök egyben képviselő, a fizetése 2,5 millió forintra esik vissza; ha nem képviselő, marad a 3,8 millió forintos összeg — ez utóbbi a képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese lenne. A kormányfői és a házelnöki fizetés összekapcsolása 2022-ből származik: az akkori, Gulyás Gergely által benyújtott salátatörvény írta elő, hogy a kormányfő havi illetménye megegyezik a házelnök tiszteletdíjának összegével.A vármegyékről szóló törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, 2026. október 1-jétől változtatná ismét megyére a vármegye, kormánymegbízottra a főispán elnevezést, a területi közigazgatás szervezete, feladatai és hatáskörei viszont változatlanok maradnának.

A javaslatot Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes jegyzi, és 211 oldalon sorolja, hol kell főispán helyett kormánymegbízottat, vármegye helyett megyét írni. A vármegye és a főispán megnevezés 2022-ben került vissza a magyar jogrendbe.

Az ülés a köztelevízióban is látható. A közmédia 2015 márciusában szüntette meg az ülések rendszeres, többórás élő televíziós közvetítését; korábban az MTV2-n, az M2-n, majd a Duna Televízióban lehetett élőben nézni őket. A közmédia júliusi lekapcsolása és az ideiglenes vezérigazgató kinevezése óta az M1 nem közvetítette a plenáris üléseket, azokat az Országgyűlés YouTube-csatornáján lehetett követni. A Médiatanácsot érintő döntés előzménye, hogy a testület tagjainak megbízatása megszűnt, az új tagokat az Országgyűlés jelöli, az elnököt pedig nyilvános pályázati eljárásban választják ki. A jelölő testületbe a kormánypárt három, az ellenzék két képviselőt delegálhat, öt – szavazati joggal nem rendelkező – tagját a szakmai szervezetek küldhetik.

Amiből ez összeállt

Mit írnak róla

9 lap írt erről az ügyről. Mindegyik cikk eredetiben elolvasható a linkre kattintva.

A besorolás minden lapnál a forrására mutat — kattintva ellenőrizheted.

Kik ezek a lapok?

Ki adja ki őket, és mit tudunk a finanszírozásukról. A besorolás tulajdonosi tény, nem a tartalom minősítése.