Ugrás a tartalomra
34. ügy a 50-ből

Meghosszabbított migrációs válsághelyzet és kiemelt jelentőségű Bayer Construct-csődeljárás

Publikálva:

Két kormánydöntésről ír egyszerre több lap. Az egyik szerint a kormány meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet: a Portfolio 2026 végéig szóló hosszabbításról ír, a 24.hu és a HVG év végéig tartó meghosszabbításról. Magyar Péter miniszterelnök a döntést azzal indokolta, hogy egyetlen jogi rés vagy rosszul előkészített változtatás rövid idő alatt kezelhetetlen helyzetet teremthet; a Telex szerint arra van szükség, hogy legyen idő megállapodni az Európai Unióval egy új szabályozásról, amelyben az erős határvédelem is megmarad, és Magyarországot sem büntetik tovább. A Portfolio úgy fogalmaz, hogy a kormány Brüsszellel egy új, az uniós jognak is megfelelő határvédelmi szabályozás kidolgozásáról tárgyal.

A másik döntés szerint a kormány a Magyar Közlönyben stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt., valamint a ZVK Development Kft. csődeljárását. A kormány indoklása szerint a társaságok adósságainak rendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéshez kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik. A HVG szerint a rendelet pénteken 19 órakor lépett hatályba. A 24.hu azt írja, hogy a cégek pénzügyeit mostantól a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felügyeli, a Népszava szerint a vagyonfelügyelő jóváhagyása nélkül a cégek nem vállalhatnak új vagyoni kötelezettséget, a Portfolio pedig arról ír, hogy a minősítés lehetővé teszi állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására.

A lapok hangsúlyai eltérnek. Az Index a spanyolországi helyzetet emeli ki, a 24.hu szerint a miniszterelnök a ceutai krízisre hivatkozott. A HVG korábbi cikke a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját idézi, amely szerint nincs valódi indoka a válsághelyzet fenntartásának, és felidézi, hogy azt az Orbán-kormány 11 évig tartotta folyamatosan hatályban.

Miről van szó?

Háttér az ügyhöz — nem a lapok cikkeiből, hanem külön utánajárásból.

Két külön kormánydöntés került egyszerre a hírekbe: mindkettőt szeptember 4-én, pénteken hirdették ki a Magyar Közlönyben. Az egyik a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása, a másik a Bayer Construct-ügyben hozott rendelet. A kormány úgy döntött, hogy december 31-ig meghosszabbítja a szeptember 7-én lejáró, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, ezt Magyar Péter jelentette be a Facebook-oldalán.

A válsághelyzet jogintézményét először 2016 márciusában hirdették ki, azóta rendre meghosszabbítják. Magyar Péter szerint olyan szabályozásról van szó, amely különleges eszközöket ad az állam kezébe: a rendőrség az ország bármely pontján feltartóztatott, illegálisan belépő külföldieket a déli határhoz kísérheti, a honvédség részt vehet a határőrzésben, és külön eljárási szabályok vonatkoznak a határzárral kapcsolatos bűncselekményekre. Hozzátette, hogy a keretrendszer egyes elemeiről az Európai Unió Bírósága kimondta: ellentétesek az uniós joggal, az ítélet egyszeri 200 millió eurós, majd napi egymillió eurós bírságot rótt ki. A hosszabbítás a lehetséges maximum hat hónap helyett négy hónap, a kormány érvelése szerint azért, hogy közben elkészüljön az uniós intézményekkel egyeztetett új szabályozás. Az ügy vitatott: a Magyar Helsinki Bizottság szerint nincs szükség a válsághelyzet fenntartására, és annak jogalapja is hiányzik.

A másik döntés hátterében a zuglói Bosnyák tér mögötti irodakomplexum áll. Az épületegyüttest Balázs Attila cégei építették, a megvásárlására még az előző kormány kötött nettó 244 milliárdos, később nettó 254,8 milliárdosra módosított szerződést. A kormány augusztus 3-án bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és 300 milliárd forintot követel vissza; ezután kezdeményezett csődeljárást a Bayer Construct és a ZVK Development. A ZVK Development közleménye szerint az elállás sem ténybelileg, sem jogilag nem megalapozott, mert az irodakomplexum határidőre elkészült, és minden épület végleges használatbavételi engedélyt kapott.A pénteki kormányrendelet indoklása szerint kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik az érintett cégek adósságrendezéséhez és a hitelezőkkel való megegyezéshez.

A stratégiailag kiemelt eljárás 2011 óta része a csődtörvénynek, célja gyorsabb, szorosabb kontroll melletti eljárásrend. Magyar Péter szerint a Magyar Fejlesztési Bank közvetlen és közvetett kitettsége a Bayer-csoporttal szemben mintegy 207 milliárd forint; a kormány a két eljárásban a kizárólag állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t rendelte ki vagyonfelügyelőként.

Amiből ez összeállt

Mit írnak róla

6 lap írt erről az ügyről. Mindegyik cikk eredetiben elolvasható a linkre kattintva.

A besorolás minden lapnál a forrására mutat — kattintva ellenőrizheted.

Kik ezek a lapok?

Ki adja ki őket, és mit tudunk a finanszírozásukról. A besorolás tulajdonosi tény, nem a tartalom minősítése.