Ugrás a tartalomra
35. ügy a 50-ből

MNB-vizsgálóbizottság: Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatását kezdeményezték

Publikálva:

7 lap

Csak az egyik oldal mérhető

A Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság két volt fideszes politikus, Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatását kezdeményezte. A Portfolio szerint erre a grémium csütörtöki ülésén került sor, és a kezdeményezés a bizottság tiszás tagjaitól érkezett. Az ATV, a Telex, a Népszava, a HVG és a 444 egyaránt arról ír, hogy a bizottság mindkét politikus meghallgatását napirendre tűzné.

A lapok az ügy hátterét eltérő részletességgel mutatják be. A Telex azt emeli ki, hogy mindkét politikus szerepet játszott a jegybanktörvény 2016-os módosításában. A 444 arról számol be, hogy a KDNP-s Hargitai János szerint az „elvesztette közpénzjellegét” törvényt előterjesztő Bánki Erik csak mellékszereplő volt, de nem mondta meg, ki volt a főszereplő. A HVG és a Népszava szerint Apáti István (Mi Hazánk) felvetette Orbán Viktor volt miniszterelnök meghallgatásának lehetőségét is; a 444 hozzáteszi, hogy erről egyelőre nem döntöttek.

A HVG külön cikkben foglalkozik Matolcsy Györggyel, aki az MNB-alapítványok vagyonáról azt mondta, hogy az soha nem veszítette el közpénz jellegét. A lap szerint Matolcsyt zavarta, hogy neki tulajdonítják az „elvesztette közpénz jellegét” szállóigét, ezért felkutatta, honnan származik a kifejezés. Ez a szál a többi lap említett írásaiban nem jelenik meg; a rendelkezésre álló cikkek nem térnek ki arra, mikorra tűzik ki a meghallgatásokat, és arra sem, hogy az érintettek reagáltak-e a kezdeményezésre.

Miről van szó?

Háttér az ügyhöz — nem a lapok cikkeiből, hanem külön utánajárásból.

I'll research this case before drafting.A Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság eldöntötte, kikkel kezdi a meghallgatásokat: Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselők lesznek az elsők, akiket meghallgatnak. A testület arról is döntött, hogy szeptember 18-i határidővel adatokat kér be az MNB-től és a kecskeméti egyetemet működtető Neumann János Egyetemért Alapítványtól; mindkét javaslatot egyhangúlag, 5 igen szavazattal fogadták el.

A bizottságot az Országgyűlés 2026. május 26-án hozta létre, a hattagú testület tisztségviselőit június 8-án választották meg. Elnöke Csőszi Attila (Tisza), alelnökei Tuzson Bence (Fidesz) és Apáti István (Mi Hazánk), további tagjai Sopov Ildikó Éva (Tisza), Weigand István (Tisza) és Hargitai János (KDNP). Az elnök szerint a bizottság nem veszi át az igazságszolgáltatás szerepét, hanem az MNB korábbi működését, az MNB-alapítványok vagyonkezelését, az Optima csoport befektetési struktúráit, az ingatlanberuházásokat és a székházfelújításokat vizsgálja.

A meghallgatások mögött egy 2016-os jogszabályvita áll. Akkor Bánki Erik nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot, amely szerint az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, így az MNB alapítványai mentesültek volna az átlátható gazdálkodás és az adatszolgáltatás követelménye alól; az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a tervezetet. Az AB leszögezte, hogy az MNB közfeladatot lát el és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. A bizottság tiszás tagjai arra emlékeztettek, hogy Kósa Lajos a törvényt megszavazó Fidesz-frakció vezetője volt, és tőle származik az „az a pénz elvesztette közpénz jellegét” kijelentés. Hargitai János szerint viszont Bánki csak epizódszereplő volt, ezért nem logikus vele kezdeni a meghallgatást.

A mondat eredete vitatott. Matolcsy György volt jegybankelnök egy YouTube-videóban azt mondta, soha nem állította, hogy az alapítványokba került vagyon elveszíthette volna közpénz jellegét; szerinte a pénz mindvégig közpénz maradt, és a mondat nem tőle és nem is az MNB-től származott. Hozzátette, hogy a vagyont az Állami Számvevőszéknek kell vizsgálnia, és „a magam részéről állok elébe az összes ilyen vizsgálatnak”.

Amiből ez összeállt

Mit írnak róla

6 lap írt erről az ügyről. Mindegyik cikk eredetiben elolvasható a linkre kattintva.

A besorolás minden lapnál a forrására mutat — kattintva ellenőrizheted.

Kik ezek a lapok?

Ki adja ki őket, és mit tudunk a finanszírozásukról. A besorolás tulajdonosi tény, nem a tartalom minősítése.