Módszertan
Hogyan sorolunk be egy forrást?
Minden forrás-címke erre az oldalra mutat vissza. Itt leírjuk, mit jelent egy besorolás, mi alapján adjuk, miért szerepel rajta időszak, és hol húzzuk meg a határát annak, amit állítunk. Ha ezt nem tudod ellenőrizni, akkor a címkéink semmit sem érnek.
Tény és döntés — két külön réteg
A besorolás nem laponként dől el, hanem tulajdonosi csoportonként: aki ugyanannak a cégnek a tulajdonában van, ugyanazt a besorolást kapja. A folyamat két rétegre válik szét, és ezt tudatosan nem mossuk össze.
- 1. A tény
- Melyik cég adja ki a lapot, melyik tulajdonosi csoporthoz tartozik, és milyen finanszírozásból él. Minden állítás mellett ott a nyilvános forrás — impresszum, cégadat, közzétett hirdetési kimutatás —, az ellenőrzés dátuma, és az az időszak, amiről az adat szól.
- 2. A leképezés
- Melyik csoport melyik besorolást kapja. Ez egyetlen szerkesztői döntés, egyszer meghozva és leírva — nem lapokra bontott, egyenkénti mérlegelés. Így visszakereshető és felülvizsgálható, nem pedig húsz külön tipp.
Miért van a címkéken időszak?
A besorolás finanszírozási adaton áll, a finanszírozás pedig változik. A 2026 áprilisi kormányváltás után az állami hirdetési költés átrendeződött; a korábban abból élő lapoknál ez a bevétel elapadt. Egy 2023-as bevételi arány tehát ma már nem mondja meg, miből él egy lap.
Ezért minden bizonyíték megmondja, melyik időszakot írja le.
Ha az adat a kormányváltás elé esik, a címke ezt kiírja — „2026 áprilisáig többségi állami finanszírozású” —, és nem jelen idejű állításként jelenik meg. A rendszer nem engedi, hogy elavult adatra jelen idejű besorolás épüljön.
Van, ami nem évül el: ahol a besorolás nem hirdetési adaton, hanem törvényi státuszon áll — a közszolgálati média jogi meghatározásán —, ott nincs korszakjelölés.
A történeti besorolás nem hiba és nem szemét: értékes információ arról, honnan jött egy lap. Csak nem szabad jelen időben állítani. Ahol a besorolás történeti, ott azt is leírjuk, mi változott azóta.
A négy állapot
A besorolás tulajdonosi és finanszírozási tény, nem a tartalom minősítése. A két szín a logónk két köre, azonos súllyal — egyik sem „jó”, a másik sem „rossz”.
- többségi állami finanszírozású
- A tulajdonosi csoport bevételének legalább a fele állami hirdetésből származik, és a tulajdonosi kör is a kormányzathoz köthető. A két feltétel EGYÜTT kell — önmagában egyik sem elég.
- független finanszírozású
- Az állami hirdetés a bevétel legfeljebb tizedét adja. A küszöb a mért piaci alapszinthez igazodik: ennyi állami hirdetés akkor is eljut egy laphoz, ha semmilyen politikai kapcsolata nincs.
- részben állami finanszírozású
- A két küszöb között. Mért tény, de NEM számít önálló oldalnak: nem dönti el, melyik irányból szól a lap. A hang-mérlegben ezért semlegesként jelenik meg.
- besorolatlan
- Nincs elég bizonyítékunk. Ez NEM azt jelenti, hogy a lap semleges vagy független — azt jelenti, hogy nem tudjuk bizonyítani. A kettő összekeverése lenne a legsúlyosabb hibánk, ezért jelöljük külön, szaggatott vonallal.
Mit mér a hang-mérleg?
Egy szegmens egy megszólaló lap, a színe a besorolása. A mérleg azt mutatja, hogy az ügyről állami és független finanszírozású lap is írt-e — semmi mást. Nem rangsorol, nem súlyoz, nem minősít.
Egy hang az, ami egy kiadóhoz tartozik: ha ugyanaz a cég adja ki két lapot, az egy megszólalás, nem kettő. Ugyanígy az átvett cikk is: ha két lap szó szerint ugyanazt a szöveget közli, az egy hang.
Ha egyetlen forrás besorolása sem ismert, a mérleg kiírja, hogy nem mértük. Ilyenkor semmit nem állítunk a kiegyensúlyozottságról — a bevallott tudatlanság jobb, mint a hamis ítélet.
Hol tartunk most?
A jelenleg látható ügyekben 14 lap szólal meg. Ebből 9 besorolt, 5 besorolatlan — vagyis náluk a tulajdonosi vagy finanszírozási bizonyíték hiányzik.
- 5 független finanszírozású
- 3 többségi állami finanszírozású
- 1 részben állami finanszírozású
- 5 besorolatlan
A besorolt csoportok többségénél az adat a kormányváltás előtti időszakra vonatkozik, ezért a címkéjük korszakjelölést visel. A friss adat közérdekű adatigénylésen múlik — amíg nincs meg, inkább kiírjuk, hogy a besorolás történeti, mint hogy jelen időben állítsunk valamit.
Amit nem csinálunk
- Nem tényellenőrzünk. Nem mondjuk meg, melyik állítás igaz.
- Nem minősítünk lapokat. Nem írjuk le egy médiumról, hogy propaganda vagy hazudik. A besorolás finanszírozási tény.
- Nem vesszük át más szerkesztőségek minősítéseit. Ha egy lapról azt írják, hogy „kormányközeli”, az vélemény, nem forrásolt tulajdonosi tény — nálunk nem lesz belőle címke.
- Nem rangsoroljuk a nézőpontokat. A kártyák sorrendje nem fontossági sorrend.
Gyakori kérdések
Miért szerepel a címkéken, hogy „2026 áprilisáig”?
Mert a finanszírozás megváltozott, és egy régi adatra nem építhetünk jelen idejű állítást. A 2026 áprilisi kormányváltás után az állami hirdetési költés átrendeződött, ezért egy 2023-as bevételi arány ma már nem mondja meg, miből él egy lap. A címke ilyenkor kimondja, melyik időszakot írja le. Ahol a besorolás nem hirdetési adaton, hanem törvényi státuszon áll — például a közmédiánál —, ott nincs korszakjelölés, mert az nem évül el.
A besorolás nem politikai ítélet?
Nem a cikkek tartalmán vagy hangvételén alapul, hanem tulajdonosi és finanszírozási tényeken. Minden állítás mellett ott a nyilvános forrás, amiből származik, és az is, hogy mikor ellenőriztük. Egy állami hirdetésből élő lap írhat pontos cikket, egy független lap tévedhet — a címke csak azt mondja meg, honnan beszél. Ha egy besorolást hibásnak tartasz, forrással alátámasztva javítjuk.
Mit jelent, ha egy lap „besorolatlan”?
Azt, hogy nem tudjuk bizonyítani, miből él — nem azt, hogy független. A besoroláshoz nyilvános, forrásolható adat kell a tulajdonosi körről és a finanszírozásról; ahol ez hiányzik, ott inkább nem állítunk semmit. Más szerkesztőségek minősítéseit nem vesszük át ténynek. A besorolatlan lapok cikkei ugyanúgy megjelennek a témaoldalon, csak a hang-mérlegben nem számítanak egyik oldalhoz sem.
Mit mér a hang-mérleg?
Azt, hogy az ügyről állami és független finanszírozású lap is írt-e. Nem azt méri, melyik álláspont igaz, és nem súlyozza őket minőség szerint. Egy szegmens egy megszólaló lapot jelent, a színe a besorolását. Ha egyik forrás besorolása sem ismert, a mérleg kiírja, hogy nem mértük — ilyenkor semmit nem állítunk a kiegyensúlyozottságról.
Egy kiadó két lapja két hangnak számít?
Nem. Egy hang az, ami egy kiadóhoz tartozik: ha ugyanaz a cég adja ki két lapot, az egy megszólalás, nem kettő. Ugyanez igaz az átvett cikkre — ha két lap szó szerint ugyanazt a szöveget közli, az szintén egy hang. A kiadói tények az impresszumokból valók, forrás-URL-lel.
Tényellenőrzést végeztek?
Nem. A tényellenőrzés önálló szakma, Magyarországon a Lakmusz és hasonló műhelyek végzik. Mi nem minősítjük igaznak vagy hamisnak az állításokat, hanem összegyűjtjük, ki mit mond ugyanarról az ügyről, és megmutatjuk, melyik oldal hiányzik. Ezért ClaimReview strukturált adatot sem használunk.