Ugrás a tartalomra
42. ügy a 50-ből

Alakuló ülését tartja a kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság

Publikálva: · Frissítve:

3 lap

Mindkét oldal megszólal

Megkezdi munkáját a 2024-ben kirobbant kegyelmi botrány hátterét vizsgáló parlamenti bizottság: a testület megtartja alakuló ülését. Az időpontról a lapok részben eltérő részleteket közölnek: a Hang szerint a bizottság szerdán kezdi meg a munkáját, míg az ATV arról ír, hogy 12:00 órától élőben közvetíti az alakuló ülést. A bizottság feladata a cikkek szerint a kegyelmi ügy hátterének, illetve a felelősöknek a feltárása.

A testület terveiről a Magyar Nemzet közöl konkrétumokat: eszerint a bizottság minisztereket, tanácsadókat és más érintett tisztviselőket is meghallgatna. Ugyanez a lap írja meg azt is, hogy a bizottság elnöke – akit a lap tiszásként azonosít – kényszerintézkedéssel fenyeget. A bizottság elnökének nevét és a meghallgatni tervezett személyek nevét egyik cikk sem közli, ahogy a kényszerintézkedés pontos formáját sem.

A lapok keretezése eltér. Az ATV a közvetítés tényére szorítkozik, és a bizottságot a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottságként írja le. A Hang azt emeli ki, hogy a legfőbb cél a politikai felelősség feltárása, ugyanakkor felveti azt a kérdést is, hogy a bizottság végezhet-e érdemi munkát. A Magyar Nemzet a bizottsági elnök fenyegetését és a tervezett meghallgatások körét állítja középpontba. Arról, hogy a bizottság mikor és milyen formában zárja le a vizsgálatot, egyik cikk sem ír.

Miről van szó?

Háttér az ügyhöz — nem a lapok cikkeiből, hanem külön utánajárásból.

Szeptember 2-án tartja alakuló ülését a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság. A testület felállításáról az Országgyűlés május 26-án döntött, 147 igen, 42 nem és 2 tartózkodó szavazattal, a Tisza-frakció kezdeményezésére, négy másik vizsgálóbizottsággal együtt. Feladata annak feltárása, hogy „a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat”. Az alakuló ülés napirendjén az ügyrend és a munkaterv, valamint a bekérendő iratok körének előzetes meghatározása szerepel; a bizottság 2026. december 31-ig készít jelentést.

Az ügy előzménye: 2024. február 2-án számolt be a sajtó arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, aki a bicskei gyermekotthon igazgatójának helyettese volt, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat. Novák 2024. február 10-én lemondott, nem sokkal később Varga Judit volt igazságügyi miniszter is lemondott a mandátumáról és az európai parlamenti listavezetői szerepről. Az iratok szerint Varga Judit április 19-én felterjesztette a kérelmet, de nem javasolta a kegyelem megadását, Novák Katalin viszont április 27-én megadta azt. A Sándor-palota 2026 májusában tizenegy dokumentumot hozott nyilvánosságra az ügyben.

A vizsgálóbizottság hatáskörében vitatott pont a kényszerítés. Az elnök szerint a testület pénzbírsággal és rendőrségi elővezetéssel is kikényszerítheti az érintettek megjelenését. A szabályozás vitájában Bóka János szerint a javaslat abban a formában nem volt elfogadható, és jelentős módosításokat tartott szükségesnek. A bizottság elnöke Schummer Orsolya (Tisza), alelnökei Zsigó Róbert (Fidesz) és Novák Előd (Mi Hazánk), tagjai Borics Mihály és Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza), valamint Máthé Zsuzsa (KDNP). Az elnök nyílt ülésen hallgatná meg Novák Katalint, Balog Zoltánt és Varga Juditot. Balog Zoltán szerepéről Novák egykori kabinetfőnöke azt mondta, Balog kérte nyomatékosan a kegyelmet, mert meggyőződése volt, hogy K. Endre ártatlan; Balog Zoltán 2026 májusában közölte, nem kíván többet elmondani az ügyről és a saját szerepéről.

Amiből ez összeállt

Mit írnak róla

3 lap írt erről az ügyről. Mindegyik cikk eredetiben elolvasható a linkre kattintva.

A besorolás minden lapnál a forrására mutat — kattintva ellenőrizheted.

Kik ezek a lapok?

Ki adja ki őket, és mit tudunk a finanszírozásukról. A besorolás tulajdonosi tény, nem a tartalom minősítése.