Kormányzati vizsgálat indul a Paksi Atomerőműnél kialakult helyzet miatt

A kormány határozatban rendelte el, hogy vizsgálják ki, mi vezetett a Paksi Atomerőműnél a Duna alacsony vízállása miatt kialakult helyzethez. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kabinet átfogó és teljes körű felülvizsgálatot tart szükségesnek a kritikus üzemeltetési és energetikai helyzet kapcsán, és a vizsgálatnak külön ki kell térnie arra, hogyan kezelték a korábbi alacsony vízállások következtében jelentkező kockázatokat. A dokumentum elkészítésével a gazdasági és energetikai minisztert bízták meg, az élő környezetért felelős miniszter, a közlekedési és beruházási miniszter, valamint a belügyminiszter bevonásával. A kormány felkérte az Országos Atomenergia Hivatal elnökét és az MVM Energetika Zrt.-t is, hogy működjenek közre a vizsgálatban. A jelentés határideje szeptember 11.

Az előzmény a nyári aszály. A Duna történelmi mélypontra süllyedt vízállása miatt az erőmű 2026 augusztus elején fokozatosan szinte teljesen leállt: a négy reaktorblokk nyolc turbinájából augusztus 4-én hajnalban már csak egyetlen, 240 megawattos egység működött. Az erőmű normál üzemben a hazai áramtermelés közel felét, mintegy 2000 megawattot biztosítja. A kormány önkéntes fogyasztáskorlátozásra kérte a lakosságot és a nagyfogyasztókat, miközben az ország egyre nagyobb arányban az importra és a belső tartalékokra támaszkodott.

A műszaki korlát nem a víz mennyisége, hanem a szintje. A Duna vízszintje annyira lecsökkenhet, hogy a hűtővíz-rendszer szivattyúinak biztonságos működése kerül veszélybe. Erre reagált a fenékküszöb építése: ez a folyó medrébe keresztirányban épített alacsony műtárgy, amely visszatartó hatása miatt a felvízi oldalon magasabb vízszintet hoz létre, de nem zárja el teljesen a folyót. A beruházás célja, hogy tartósan alacsony vízállás esetén is biztosítható legyen az erőmű működéséhez szükséges hűtővíz mennyisége.

A hosszabb távú megoldás kérdése vitatott. A szakértők között megoszlanak a vélemények arról, hogy a beruházás hosszú távon is elegendő lesz-e. A vizsgálatnak arra is választ kell adnia, hogy történt-e mulasztás, illetve hogy a korábbi aszályos időszakok tapasztalatait és kockázatait időben jelezték-e a döntéshozók felé. Ezzel párhuzamosan rendszerszintű vizsgálat is indul a hazai villamosenergia-ellátás és a kritikus infrastruktúra állapotáról.