Ugrás a tartalomra
22. ügy a 50-ből

Sádt Mónika a NAV új elnöke – terveiről és egyeztetéseiről beszélt

Publikálva:

4 lap

Mindkét oldal megszólal

Sádt Mónika lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új elnöke, és megszólalásaiban a hivatal működésével kapcsolatos terveit ismertette. A Portfolio azt írja, hogy szeptember 15-étől veszi át a NAV vezetését, és hogy két évtizedes, a versenyszférában szerzett tapasztalattal érkezik a közigazgatásba. A négy lap egyaránt arra futtatja ki a beszámolóját, hogy Sádt Mónika szerint a jövőben nem fordulhat elő, hogy egy adóhatósági ügy indokolatlanul elhúzódjon, illetve hogy egy ügy indokolatlanul sokáig tartson.

A Telex és a HVG is kiemeli az új elnök közlését, amely szerint Unger Anna a lista elején van azok között, akikkel mindenképpen egyeztetni fog. A HVG idézi tőle azt is, hogy „nincs befolyásolás”. A Portfolio kiemelt céljai között a közbizalom helyreállítását, a politikailag semleges, szigorúan szakmai alapú működés megteremtését, valamint a múltbeli visszaélések kivizsgálását sorolja fel, és a cikk felvezetése befolyásolásról, időhúzásról és eltemetett ügyekről szóló megszólalásokra utal. Az Origo keretezésében az új elnök új prioritásokat ígér.

A lapok hangsúlyai eltérnek. Egyedül az Origo írja meg, hogy Sádt Mónika jelezte: szoros együttműködésre törekszik majd az NVVH-val. Egyedül a Portfolio közli a vezetésátvétel dátumát, az új elnök versenyszférában szerzett két évtizedes tapasztalatát, valamint a közbizalom, a politikai semlegesség és a korábbi visszaélések kivizsgálása kapcsán megfogalmazott célokat. A „nincs befolyásolás” kijelentést szó szerinti idézetként csak a HVG hozza. A rendelkezésre álló szövegrészek az új elnök saját közléseit tartalmazzák, azok ellenőrzéséről vagy más szereplők reakcióiról egyik lap sem ír.

Miről van szó?

Háttér az ügyhöz — nem a lapok cikkeiből, hanem külön utánajárásból.

I'll search for information on this case.Szeptember 15-től Rózsáné Sádt Mónika veszi át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetését, és most a Portfolio-nak adott interjúban beszélt először a terveiről. Azt mondta, a jövőben nem fordulhat elő, hogy egy ügy indokolatlanul sokáig tartson, vagy hogy bármilyen gyanú árnyéka vetüljön a hivatal működésére: „nincs befolyásolás”. Céljai között a közbizalom helyreállítását, a szigorúan szakmai alapú működést és a múltbeli visszaélések kivizsgálását nevezte meg, szükség esetén belső vizsgálatokkal is. Két évtizedes versenyszférás – tanácsadói, könyvvizsgálói és vállalati – tapasztalattal érkezik a közigazgatásba.

Az előzmény: a NAV vezetője 2016 óta államtitkárként látja el a feladatát, az államtitkári megbízatás pedig a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével automatikusan véget ér, ezért 2026. május 13-tól a helyettesítési szabályok érvényesültek – így szűnt meg Vágujhelyi Ferenc elnöki megbízatása, a hivatalt átmenetileg Tamásné Czinege Csilla adószakmai elnökhelyettes vezette. Kármán András pénzügyminiszter június 29-én Tamásné Czinege Csillát nevezte ki elnöknek, anélkül, hogy jelezte volna: átmeneti jelleggel, majd Magyar Péter azt mondta, ez ideiglenes kinevezés volt, a végleges elnököt pályázati úton nevezik ki. A pályázatot július 31-ig lehetett beadni. A 49 jelentkezőből kilencet hívtak államtitkári, majd ötöt miniszteri meghallgatásra.

A másik szereplő az NVVH: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére az Országgyűlés Unger Anna Rózát választotta hat évre, szeptember 1-jei kezdettel; a szervezet feladata a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárása és a kikerült vagyon visszaszerzése. A hivatal nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, és kérheti a rendőrség, az ügyészség vagy a NAV közreműködését is. A Fidesz-frakció nem vett részt a vezetők kiválasztásában, mert az NVVH szabályozását több ponton alkotmánysértőnek tartja. Sádt azt mondta, Unger Annával még nem beszélt, de ő a lista elején van azok között, akikkel mindenképpen egyeztetni fog; Unger viszont arról nyilatkozott, hogy egyeztetett vele, és azon cégek listáját kérte, amelyek nettó éves bevételének legalább 70 százaléka közbeszerzésből származik.

A 2027 januárjától tervezett, 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett 1 százalékos vagyonadóról Sádt konkrét számokat nem mondott, mivel a törvénytervezet még nem készült el, bár amellett kiállt, hogy a vagyonosabbak jobban vegyék ki a részüket a közteherviselésből.

Amiből ez összeállt

Mit írnak róla

4 lap írt erről az ügyről. Mindegyik cikk eredetiben elolvasható a linkre kattintva.

A besorolás minden lapnál a forrására mutat — kattintva ellenőrizheted.

Kik ezek a lapok?

Ki adja ki őket, és mit tudunk a finanszírozásukról. A besorolás tulajdonosi tény, nem a tartalom minősítése.