Ugrás a tartalomra
3. ügy a 50-ből

Matolcsy György nem fogadja el a gyanúsítását az Erste-ügyben, panaszt tett

Publikálva:

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nem fogadja el a gyanúsítását az úgynevezett Erste-ügyben, és panasszal élt ellene az ügyészségnél. Erről nyolc lap – a 444, a 24.hu, a Telex, a Hang, a HVG, az Index, a Magyar Nemzet és a Népszava – egybehangzóan számolt be. A beszámolók szerint a volt jegybankelnök egyúttal jelezte, hogy a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozik, és interjút sem ad.

Az ügy hátteréről egyedül a 444 közöl részletet: eszerint Simor András tavasszal mondta el, hogy az MNB egyik alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák el őt a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. A többi lap felvezetése ennél szűkszavúbb, és a gyanúsítás tartalmát, illetve pontos jogi minősítését egyik beszámoló sem részletezi; a panasz benyújtásának időpontját sem adja meg egyik forrás sem.

A lapok közötti eltérés elsősorban a keretezésben és a hangsúlyban mutatkozik. A HVG és a Népszava azt emeli ki, hogy Matolcsy György elzárkózik a sajtómegkeresésektől, a Népszava szerint nem hajlandó interjút adni és nem nyilatkozik; a 24.hu szintén azt írja, hogy az ügyről nem nyilatkozik. A Magyar Nemzet címe azt állítja előtérbe, hogy a volt jegybankelnök megszólalt. Az Index és a Telex a panasz tényére szorítkozik. A cikkek nem tartalmaznak az ügyészségtől vagy a Magyar Nemzeti Banktól származó, idézett reakciót.

Miről van szó?

Háttér az ügyhöz — nem a lapok cikkeiből, hanem külön utánajárásból.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke közleményben jelezte, hogy nem fogadja el a gyanúsítását az úgynevezett Erste-ügyben. Az MTI-hez eljuttatott szombati közlemény szerint 2026. szeptember 22-én hallgatta ki gyanúsítottként a nyomozó hatóság a jegybank 2023–2024-es felügyeleti eljárásaival összefüggő ügyben, a gyanúsítást pedig nem fogadja el. A panaszát védője szeptember 28-án írásban is indokolta az ügyészségnek, azt kérve, vizsgálják meg, megalapozott volt-e a gyanúsítás a közlés idején rendelkezésre álló adatok alapján. Hozzátette, hogy álláspontját nem a nyilvánosság előtt, hanem a törvényes eljárásban, védője útján fejti ki, ezért a részletekről nem nyilatkozik.

A nyomozás áprilisban indult Simor Andrásnak, az MNB Matolcsy Györgyöt megelőző elnökének egy interjúja nyomán, amelyben azt mondta: Magyarországról nyomást gyakoroltak az osztrák Erste Bankra az annak anyabankjában, az Erste Groupban viselt felügyelőbizottsági tagsága miatt. Állítása szerint 2023 decemberében az MNB központjába hívták az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt, és egy alelnök közölte vele, hogy amíg Simor a bécsi felügyelőbizottság tagja, a bankfelügyelet szigorúan jár el a magyar bankkal szemben; Simor néhány héttel később lemondott. Az MNB mostani vezetése az interjú megjelenése után vizsgálatot indított, majd feljelentést tett.

Az ügyészség közlése szerint a megalapozott gyanú arra vonatkozik, hogy az MNB Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító egyes személyek 2023-ban – vezetői utasításra – hivatali hatáskörükkel visszaélve nyomást gyakoroltak egy osztrák anyavállalatú magyar bankra. A nyomozók hét személyt hallgattak ki hivatali visszaélés gyanújával, köztük az MNB volt elnökét; mindegyiküknél házkutatást tartottak, és adatokat mentettek a mobileszközeikről. Matolcsy György szabadlábon védekezhet.

A gyanúsítás nyomozati lépés, nem bírósági döntés a bűnösségről. Matolcsy erre hivatkozva idézte, hogy a törvény szerint senki nem tekinthető bűnösnek, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg, és a bizonyítás a hatóság feladata. Szeptember 22-i videójában „hamis mesének” nevezte az esetet, és arra hivatkozott, hogy az Erste vezetői nem tettek feljelentést az ügyben. Simor szerint azért nem tettek feljelentést, mert nem tudták volna bizonyítani az esetet.

Amiből ez összeállt

Mit írnak róla

8 lap írt erről az ügyről. Mindegyik cikk eredetiben elolvasható a linkre kattintva.

A besorolás minden lapnál a forrására mutat — kattintva ellenőrizheted.

Kik ezek a lapok?

Ki adja ki őket, és mit tudunk a finanszírozásukról. A besorolás tulajdonosi tény, nem a tartalom minősítése.